Termékek
Kezdőoldal
DR. IMMUN Masszázsolajok
Masszázs Tudástár
A masszázs eredete
A masszázs hatása
Mikor ne masszírozzon?
A masszázs szabályai
Felkészülés a masszázsra
Masszázs alapfogások
A masszázs menete
Aromaterápia
Anatómiai ismeretek
Reflexológia
Fej- és Arcmasszázs
Hátmasszázs
Haramasszázs (has)
Csonthártya masszázs
Nyirokmassázs
Prosztata masszázs
Önmasszázs
Szegment masszázs
Köpölyöző masszázs
Frissítő masszázs
Fogyasztó masszázs
Anticellulitisz masszázs
Gyógymasszázs
Sportmasszázs
Székmasszázs
Szexmasszázs
Kismama masszázs
Babamasszázs
Hangmasszázs
Ajurvédikus masszázs
Lávaköves masszázs
Lomi-lomi masszázs
Penczel masszázs
Svédmasszázs
Kínai masszázs
Finn masszázs
Japán masszázs
Shiatsu
Reiki
Thai masszázs
Tibeti masszázs
Yumeiho masszázs
Do-in masszázs
Masszázs és egészség
Advertisment:
A légzőrendszer

A légzés lényegében nem más, mint a szervezet és a külső környezet közötti – a tüdőhólyagocskák (alveolusok) szintjén lezajló – gázcsere, amelynek során oxigénfelvétel (O2) és szén-dioxidleadás (CO2) történik. A légzőrendszer – amelyben ez a folyamat elbonyolódik – a száj- és orrnyílásonkon keresztül áll kapcsolatban a külvilággal, befelé pedig a garatban, a gégében és a légcsőben folytatódik. Ezt követően két főhörgőre oszlik, ezek pedig faágszerűen további hörgőkre (bronchusok), majd hörgőcskékre (bronchiolusok) ágaznak, - az utóbbiaknak megfelelő tüdőállomány a tüdőlebenyke (lobulus pulmonis) -, majd a tüdőhólyagocskákban (alveoli pulmonum) végződnek.


A tüdők (pulmones)

A légzőrendszer alapvető fontosságú részét képezi ez a két terjedelmes, rugalmas, kúp alakú szerv, amelyek felszíne sima és fénylő, színe pedig sötétkékes-vövöseszürke. A tüdők alsó felszíne alkalmazkodik a rekesz jobb és bal domborulatának alakjához; középen pedig a szívet fogják közre. A jobb tüdő – amely a balnál nagyobb -, három lebenyből áll. A lebenyeket egy ferde és egy haránt barázda választja el egymástól. A kisebb bal tüdő csak két lebenyből áll, ezek között egy ferde hasadék húzódik. A tüdőket egy-egy savós hártya – a belső és külső lemezből álló mellhártya (pleura) – külön-külön borítja: a külső vagy fali lemez a mellüreg belső falához tapad, belső vagy zsigeri lemeze pedig a tüdők külső felszínén található. A pleura két lemeze között keskeny kevés folyadékot tartalmazó üreg található, amely a lemezekt síkossá és fénylővé teszi, valamint elősegíti a tüdőnek a be- és kilégzéshez szükséges elmozdulásait anélkül, hogy ennek során a mellhártyalemezek közvetlen kapcsolatba kerülnének egymással. Mellhártyagyulladás (pleuritis) esetén ez a folyadék – amelyet maguk az említett lemezek választanak el – jelentősen megszaporodik, és ilyenkor szükségessé válhat – az orvosi beavatkozással való leszívása.


A garat (pharynx)



A gége (larynx)

Körülbelül 43 mm hosszúságú cső, amely a nyelőcső előtt helyezkedik el. Kezdeti részének alakja nyelvhez hasonlít, ezt részben a pajzsporc, részben pedig a gégefedő veszi körül. A metszet alapján továbbhaladva a következő részeket különítjük el:
  1. kiszélesedett rész, amely a két álhangszalagot tartalmazza
  2. valamivel lejjebb található a két valódi hangszalag.
  3. a valódi hangszalagok között helyezkedik el a gégeüreg (ventriculus laryngis)
  4. hangrés (glottis), az egymással párhuzamosan futó két hangszalg közötti szűk rés.
A gégét négy porc alkotja:
  1. a pajzsporc (cartilago thyroidea)
  2. gyűrűporc (cartilago cricoidea)
  3. kannaporc (cartilago arytenoidea)
  4. gégefedő (epiglottis)


A légcső (trachea)

A légcső vázát 16-18, C-alakú porc alkotja; hátul ezek a porcok nyitottak, ezáltal a légcső hátsó falát – simaizom-nyalábokat is tartalmazó – összefüggő hártyás fal képezi. A légcső üregét nyálkahártya béleli, amelynek felszínét csillószőrös hengerhám borítja. A csillók csapkodása hajtja ki a levegővel bekerült kisebb szennyeződéseket a légcsőből.


A hörgők (bronchi)

A két főhörgő a légcső kettéválásából jön létre, és – ahhoz hasonlóan – gyűrű alakú porcokból áll. A további elágazások behatolnak a tüdő szivacsos állományába. A hörgők faágszerű elágazódásai vakon végződnek a tüdőhólyagocskákban (alveolusokban), ahol – különböző, bonyolultfizikai és kémiaia folyamatok során – végbemegy a gázcsere: a széncioxid leadása a környezetbe, és az oxigén felvétele a levegőből. Számítások szerint – az emberi szervezetben található, kb.300-400 millió alveolus összfelülete eléri a 100-150 m2-t.
Mindkét tüdőbe a (vénás vért szállító) tüdőverőér (arteria pulmonalis) 1-1 ága nyomul ve. Ennek elágazódásából jön létre végül az a vénás hajszálérfonat, amely valamennyi alveolus felületét beborítja. Az aortából származó rami bronchiales a tüdőállományt tápláló (nutritív), friss vért szállító erek rendszere.
Mindkét tüdőből 2-2 tüdővisszér (vena pulmonalis) lép ki (az összegyűjtött arériás vért szállítva a szív bal pitvarába). A vv. bronchiales a tüdők nutritív rendszeréből szállítják el a vénás vért. Végül meg kell említeni a vérerek mellett haladó nyirokereket is.

 
Egyéb információk
Nagyker. partnerek
Munkatársakat keresünk!
Bannercsere
Link regisztráció
Hajhullás ellen
Advertisment:
Vásárlói vélemények
Szemölcs, tyúkszem
Reuma ellen
Advertisment:
DR. IMMUN hajkúra
Advertisment: