Termékek
Kezdőoldal
DR. IMMUN Masszázsolajok
Masszázs Tudástár
A masszázs eredete
A masszázs hatása
Mikor ne masszírozzon?
A masszázs szabályai
Felkészülés a masszázsra
Masszázs alapfogások
A masszázs menete
Aromaterápia
Anatómiai ismeretek
Reflexológia
Fej- és Arcmasszázs
Hátmasszázs
Haramasszázs (has)
Csonthártya masszázs
Nyirokmassázs
Prosztata masszázs
Önmasszázs
Szegment masszázs
Köpölyöző masszázs
Frissítő masszázs
Fogyasztó masszázs
Anticellulitisz masszázs
Gyógymasszázs
Sportmasszázs
Székmasszázs
Szexmasszázs
Kismama masszázs
Babamasszázs
Hangmasszázs
Ajurvédikus masszázs
Lávaköves masszázs
Lomi-lomi masszázs
Penczel masszázs
Svédmasszázs
Kínai masszázs
Finn masszázs
Japán masszázs
Shiatsu
Reiki
Thai masszázs
Tibeti masszázs
Yumeiho masszázs
Do-in masszázs
Masszázs és egészség
Advertisment:
Női szaporítószervek

A női nemi szervek a következők: petefészek (ovarium), petevezeték ( tuba uterina), a méh (uterus), hüvely (vagina) és a külső női nemi szervek (vulva).



Petefészek (ovarium)


Páros, szimmetrikus, szilva nagyságú, mirigyre emlékeztető szerv. Szerepe kettős: egyrészt a petetüszőkben (folliculi ovarii vesiculosis, Graaf-féle tüszők) megy végbe a női ivarsejtek, a petesejtek fejlődése. Az érett petesejt (ovarum) az ovuláció során kisodródik a megrepedt tüszőből, amelynek helyén a sárgatest (corpus luteum) marad vissza. A petefészek belső elválasztású mirigyként hormonokat termel, amiket közvetlenül a vérbe választ ki. Ezek a töszők által termelt ösztrogén – amely a másodlagos nemi jelleg kialakulásáért felelős -, valamint a sárgatest által termelt progreszteron.
A petefészket rögzítik:
  1. a ligamentum ovarii proprium a petefészek belső végét köti a méhfenék sarki részéhez,
  2. a mesovarium hashártyakettőzete a széles méhszalag (ligamentum latum uteri) hátsó lemezéhez, illetve a petevezetékhez kapcsolja a szervet,
  3. a ligamentum suspensorium ovarii hashártyaredő, amely a petefészekhez felső pólusát a hátulsó hasfalhoz köti.
A két petefészekben található, összesen mintegy 400.000 elsődleges tüsző közül a pubertástól a menopauzáig terjedő időszakban csak mintegy 400 érhet meg teljesen, illetve pepedhet meg, a többi az érés különböző stádiumaiban degenerációnak esik áldozatul. A klimaxot követően már nincsennek elsődleeges tüszők a petefészekben. A szerv fokozatosan elsorvad, szerepe megszűnik.


Petevezeték (tuba uterina)

A két petevezeték vagy méhkürt a méh oldalából kiinduló, a petefészek felső pólusára visszahajló, 10-13 cm hosszúságú, izmos falú cső, mely szabadon belenyílik a hasüregbe. Nyálkahártyáját csillószőrös hengerhám borítja. A csillók csapkodása a méh felé irányul, és ezáltal fontos szerepet játszik – a méhkürtben megtermékenyített – petesejtnek a méh ürgbe jutásában, ahol az beágyazódik a méh nyálkahártyájába, és fejlődésnek indul. A meg nem termékenyített petesejt néhány nap alatt felszívódik. A méhkürt tehát lényegében a női nemi mirigy kivezetőcsöve. A méhkürt belső vége tehát a méh üregébe nyílik, a másik végén lévő tág nyílást hosszabb-rövidebb rojtocskák veszik körül (fimbriae), közülük egy hosszabb rojrocska ( fimbria ovarica) a petefészek felszínéhez tapad.
A petevezeték részei a következők:
  1. pars uterina – a méh vastag falában elhelyezkedő rövid járat
  2. isthmus tubae uterinae - oldalirányba haladó, 3-4 cm hosszúságú, elég szűk cső,
  3. ampulla tubae uterinae - a petevezeték fokozatosan táguló, következő része,
  4. infundibulum tubae uterinae - a méhkürt tölcsérszerű vége, amely – a már említett rojtos szélével együtt – visszahajlik a petefészek felső részére.


Méh (uterus)

Szűk üregétől eltekintve tömör simaizomzatból álló szerv, aminek nyálkahártyájába ágyazódik be a spermium által megtermékenyített petesejt, és e szervben megy végbe a magzat fejlődése is a terhesség folyamán. Ennek végén, a szüléskor a méhizomzat erőteljes összehúzódásai segítik a világra az újszülöttet. A terhesség alatt a méh jeletős mértékben megnagyobbodik, és új simaizomsejtek is keletkeznek falában. A méh a húgyhólyag és a végbél között helyezkedik el. Alakja csonka kúphoz hasonló, aminek hosszúsága körülbelül 8-10 cm. Alsó csúcsa – a méhnyak – pedig a hüvely felső végébe türemkedik.
A méh három részből áll:
  1. a felső a test (corpus uteri) – ez a kúp bázisának fele meg,
  2. az alsó, nagyjából hengeres rész a méhnyak (cervix uteri),
  3. közöttük pedig egy rövid harmadik rész figyelhető meg az üregben, az úgynevezett méhszoros (isthmus uteri), amelyet kívülről csak egy sekély behúzódás jelez.


Hüvely (vagina)

A még és a külső nemi szervek között elhelyezkedő, 7-9 cm hosszúságú, 2-3 cm szélességű, tágulékony, izmos falú cső. Közösüléskor a hüvely fogadja magába a hímvesszőt. Szüléskor rajta keresztül jön világra a magzat, és a havi vérzés során is a hüvelyen át ürül ki a menstruációs váladék.


Külső női nemi szervek (vulva)

A külső női nemi szerveken a hüvelybemenet és az azt körülvevő szerveket értjük. Ezt – a női szeméremtestenk is nevezett – területet elölről a has, hátulról a gát, oldalról pedig a combok belső felszíne határolja.
Fontosabb részei a következők:
  1. nagyajkak (labium majus pudendi)
  2. kisajakak (labium minus pudendi)
  3. szeméremrés (rima pudendi)
  4. szeméremdomb (mons pubis)
  5. csikó (clitoris), amely fejlődéstanilag a hímvessző barlangos testének felel meg, és a vulva felső és elülső részén, középen helyezkedik el. A szerméremtesten található a húgycső külső nyílása (ostium urethrae externum), valamint a hüvelytornác (vestibulum vaginae) és a hüvelybemenet (ostium vaginae) is.
 
Egyéb információk
Nagyker. partnerek
Munkatársakat keresünk!
Bannercsere
Link regisztráció
Hajhullás ellen
Advertisment:
Vásárlói vélemények
Szemölcs, tyúkszem
Reuma ellen
Advertisment:
DR. IMMUN hajkúra
Advertisment: